Hábitos de consumo e impacto económico del Campeonato mundial de tenis de mesa Liebherr 2019 de la ITTF
Palabras clave:
Campeonato Mundial de Tenis de Mesa, hábitos de consumo, impacto económico, modelo input-outputResumen
Organizar eventos deportivos internacionales se convirtió en uno de los elementos más importantes del priorizado sector deportivo en Hungría. El objetivo principal de este estudio fue analizar el impacto económico del Campeonato mundial de tenis de mesa Liebherr 2019 (WTTC) de la ITTF en el PIB de Hungría. El impacto se basa en los hábitos de consumo de las diversas partes involucradas en el evento y el presupuesto total de los organizadores, por lo tanto, fue necesario analizar las características de los turistas deportivos pasivos y de todos los demás participantes, incluyendo sus gastos. El consumo de los participantes fue medido con un cuestionario (n=1097) y el presupuesto de los organizadores se obtuvo de la Asociación Húngara de Tenis de Mesa. Para el modelo de input-output se obtuvieron datos secundarios de la Oficina de Estadística de Hungría y Eurostat. Los gastos y el comportamiento de gasto de los participantes se calcularon con estadística inferencial, las diferencias se evaluaron con pruebas T para muestras independientes, ANOVA y Chi-cuadrado. El modelo de input-output se usó para estimar los impactos macroeconómicos directos e indirectos. Se calcularon los gastos diarios de los turistas deportivos pasivos domésticos (47,9 EUR/día) y extranjeros (102,8 EUR/día) que asistieron al WTTC. En promedio, los turistas deportivos pasivos extranjeros se quedaron 3,85 días en el país. Al observar los efectos macroeconómicos se puede establecer que cada EUR del apoyo gubernamental aumentó el PIB del país 1,21 EUR y generó un impuesto de 1,01 EUR en 2019. Los gastos de los espectadores y participantes contribuyeron un 24 % al PIB generado. Los turistas deportivos pasivos del WTTC gastaron más dinero que los turistas domésticos y extranjeros generales (20,6 EUR/día y 51,8 EUR/día respectivamente) o incluso que los turistas deportivos domésticos o extranjeros (24,7 EUR/día y 54,7 EUR/día respectivamente). También pasaron más tiempo en Hungría que los turistas extranjeros generales o los turistas deportivos extranjeros (2,26 días y 2,29 días respectivamente). El gobierno húngaro contribuyó con casi 4 millones de euros para apoyar a los organizadores y la contribución total del WTTC al PIB húngaro (4,7 millones de euros) excede esa cantidad.
Descargas
Citas
Ács, P. (2007). Bevezetés a sportstatisztikába [Introduction to Sports Statistics]. Budapest-Pécs, Hungary: Dialóg Campus.
Ács, P. (2015). Research Methodology in Sport Sciences. Pécs, Hungary: University of Pécs, Faculty of Health Sciences.
Albers, A. (2004). Sport als Imageträgen im Tourismus: Auswirkungen und Chancen von Sportevents für Destinationen [Sport as image carriers in tourism: Effects and opportunities of sporting events for destinations]. Paderborn, Germany: Verlag des Faches Geographie, Universität Paderborn.
Bánhidi, M. (2015). Sportturisztikai termékek. In: T. Laczkó & M. Bánhidi (Eds.), Sport és egészségturizmus alapjai [Basics of Sport and Health Tourism]. (pp. 47-75). Pécs, Hungary: University of Pécs, Faculty of Health Sciences.
Bánhidi M. (2018). A nemzetközi sportturizmus területén végzett kutatások elemzése sporttudományi megközelítésben [International sport tourism literature analysis from sport science perspectives]. In T. Szabó, M. Bánhidi & G. Szőts (Eds.), A sportturizmus gazdasági és társadalmi kérdései Magyarországon (pp. 9-36). Budapest, Hungary: Hungarian Society of Sport Science.
Borbély A., & Müller A. (2015). Sport és turizmus [Sport and Tourism]. Debrecen, Hungary: Campus.
Chen, N., & Funk, D.C. (2010). Exploring destination image, experience and revisit intention: a comparison of sport and non-sport tourist perceptions. Journal of Sport Tourism, 15(3), 239-259. https://doi.org/10.1080/14775085.2010.513148
Dreyer, A. (2002). Sport und Tourismus. Wirtschaftliche, soziologische und gesundheitliche Aspekte des Sport-Tourismus [Sport and tourism. Economic, sociological and health aspects of sports tourism]. Wiesbaden, Germany: Universitatsverlag.
European Commission (Eds) (2012). Study on the Contribution of Sport to Economic Growth and Employment in the EU. Retrieved from https://ec.europa.eu/assets/eac/sport/library/studies/study-contribution-spors-economic-growth-final-rpt.pdf
European Commission (2018). Eurobarometer - Sport and Physical Activity. Brussels, Belgium. Retrieved from http://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion/index.cfm/survey/getsurveydetail/instruments/special/surveyky/2164
Hungarian Central Statistical Office (2020). Information database, Main Indicators of foreign tourists in Hungary [Data Set]. http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=OGT
Hungarian Central Statistical Office (2020). Information database, Characteristics of multi-day domestic trips [Data Set]. http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=OGT
Hungarian Tourist Agency (2017). Magyar Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 [Hungarian Tourism Development Strategy]. Budapest: Hungarian Tourist Agency.
Kóródi, M. (2011). Turizmus kutatások módszertana [Methodology of Tourism Research]. Pécs, Hungary: University of Pécs.
Kovács, A., Paár, D., Elbert, G., Welker, Zs., Stocker, M., & Ács, P. (2015). A magyar háztartások sportfogyasztási szokásainak felmérése [Survey of Sports Consumption Habits of Hungarian Households]. Pécs, Hungary: University of Pécs, Faculty of Health Sciences.
KPMG (2015). Futóturizmus Budapesten. A Budapest Futóiroda 2015 őszi budapesti futóversenyeinek nemzetgazdasági hatásvizsgálata [Running Tourism in Budapest. National Economic Impact Assessment of the Budapest Running Office’s Running Competitions in Budapest in the Autumn 2015]. Retrieved from http://www.futanet.hu/kep0/PR/gazdasagi_sajttaj/KPMG_BSI_2015-Gazdasagi_hatastanulm%C3%A1ny_Vezetoi_osszefoglalo.pdf
Kundi, V. (2012). Fesztiválok városokra gyakorolt gazdasági- és társadalmi-kulturális hatásainak elemzése. A Győri Magyar Táncfesztivál és a Miskolci Operafesztivál példáján keresztül [Analysis of the Economic and Socio-cultural Impacts of Festivals on Cities. The Example of Hungarian Dance Festival in Győr and Miskolc Opera Festival]. [Doctoral dissertation, Széchenyi István University]. Retrieved from https://rgdi.sze.hu/images/RGDI/honlapelemei/fokozatszerzesi_anyagok/kundi_viktoria_vegleges_disszertacio.pdf
Laczkó, T., & Paár, D. (2018). Társadalmi hatások vizsgálata a 2018. évi hazai rendezésű nemzetközi sportesemények kapcsán [Research of social effects of domestic organised sport events in 201]. In T. Szabó, M. Bánhidi, & G. Szőts (Eds.), A sportturizmus gazdasági és társadalmi kérdései Magyarországon (pp. 77–102). Budapest, Hungary: Hungarian Society of Sport Science.
Laczkó, T., & Stocker, M. (2018). 2018. évi hazai rendezésű nemzetközi sportesemények gazdasági és turisztikai hatásainak vizsgálata [Analysis of socio-economic and tourism impacts of domestic organized sport events in 2018]. In T. Szabó, M. Bánhidi, & G. Szőts (Eds.), A sportturizmus gazdasági és társadalmi kérdései Magyarországon (pp. 37-76). Budapest, Hungary: Hungarian Society of Sport Science.
Laczkó, T., & Stocker, M. (2020). A 2017. évi hazai rendezésű nemzetközi sporteseményekre érkező külföldi turisták fogyasztásának nemzetgazdasági hatásai [The economic impact of consumption by foreign visitors to major international sporting events in Hungary in 2017]. Turizmus Bulletin, 20(2), 22-33. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n2.3
Laflin, M. (2018). The Explosion of International Sport Events. Retrieved from https://drive.google.com/file/d/1GbwBRjfV9kB5Y6cbfi2v2PYebDe7a5Lc/view
Lasztovicza, D., & Béki, P. (2016). A sport és a turizmus kapcsolata, a sportturizmus fogalmi rendszere [The Connection between Sport and Tourism, the Conceptual System of Sport Tourism]. Testnevelés, Sport, Tudomány, 1(1), 39-50. https://doi.org/10.21846/TST.2016.1.4
Paár, D., & Laczkó, T. (2018). 2018. évi hazai rendezésű nemzetközi sportesemények sportszakmai, sportpolitikai és sporttechnológiai hatásainak vizsgálata [Research of domestic organised sport events’ effects from the point of view sport performance, sport politics and sport technology in 2018]. In T. Szabó, M. Bánhidi, & G. Szőts (Eds.), A sportturizmus gazdasági és társadalmi kérdései Magyarországon (pp. 103–130). Budapest, Hungary: Hungarian Society of Sport Science.
Péli, L. (2019). Asztalitenisz-vb tévés és host broadcast tapasztalatok [TV and Host Broadcast Experiences of World Table Tennis Championship]. Retrieved from https://pelicom.hu/portfolio/asztalitenisz-vb-teves-es-host-broadcast-tapasztalatok/
Schwark, J. (2005). Wirtschaftliche Bedeutung des 3. KarstadtRuhrMarathons 2005. Bocholt, Germany: FH Gelsenkirchen http://www.sport-tourismus.de/pdf/2005_karstadt_ruhr_marathon_zuschauer.pdf
Sportcal Global Communications Ltd. (2017). GSI Event Study / FIS Nordic World Ski Championships 2017. Retrieved from https://www.sportcal.com/Reports/Search/44
Sportcal Global Communications Ltd. (2018). The World Games 2017. Retrieved from https://www.sportcal.com/Impact/EventStudies
Sportcal Global Communications Ltd. (2019a). Global Sports Impact Report 2019. Retrieved from https://drive.google.com/file/d/1xp768UG8LsouOvI0N7EPLixR6SkjO3s5/view
Sportcal Global Communications Ltd. (2019b). IFF Men’s World Floorball Championships 2018. Retrieved from http://dltaw1vhj9zy5.cloudfront.net/2019/05/Sportcal-GSI-Event-Study-IFF-Mens-World-Championships-2018-FINAL-Public-version.pdf
Standeven, J., & De Knop, P. (1999). Sport tourism. Leeds, United Kingdom: Human Kinetics Europe.
Stocker, M. (2013). Dematerializálódás szerepe az értékteremtésben [Demate value creation]. Vezetéstudomány, 14(12), 44-53.
Stocker, M. & Boda, Gy. (2018). A sportszektor gazdaságdinamizáló hatása [The Economic Dynamising Effect of Sports Sector]. Magyar Sporttudományi Szemle, 19(75), 78.
Stocker, M., & Laczkó, T. (2020). Expenditures of CEE and Non-CEE spectators in major international sport events in Hungary. Problemy zarządzania - Management issues, 2020(87):81-98. DOI: 10.7172/1644-9584.87.4
Stocker, M. & Szabó, T. (2017). A hazai sportirányítás szerepe és tevékenysége a kiemelt hazai sportesemények esetében [Role and activity of Hungarian national sport governance in international sport events]. In M. Szmodis, G. Szőts (Eds.), A sportirányítás gazdasági kérdései – 2017, Magyar Sporttudományi Füzetek XVI. (pp. 56–77). Budapest, Hungary: Hungarian Society of Sport Science.
Sulyok, J., & Magyar, Zs. (2014). Az aktív turizmus helyzete Magyarországon. Fókuszban a kerékpározás és a természetjárás [The Situation of Active Tourism in Hungary. Cycling and Hiking in Focus]. Turizmus Bulletin, 16(3-4), 15-26.
Vörös, T., & Koppány, K. (2019). Sportlétesítmény-beruházások társadalmi-gazdasági hatásainak értékelési lehetőségei [Methodological approaches to assess social and economic impacts of sport facility investments]. In T. Gyömörei (Ed.), Egészség, Sport, Gazdaság (pp. 18-31). Győr, Hungary: Széchenyi István University of Győr.
